A birtokvédelmi eljárást ekkor a községi, városi, fővárosi vagy kerületi jegyző köteles lefolytatni és emiatt az ilyen ügyek jelentős része nem is kerül bírósági szintekre.
A jegyzőtől az a személy kérhet birokvédelmi eljárást, aki az esettől számítva egy éven belül jelzi, hogy őt a birtokától jogtalanul megfosztották, vagy a birtoklásában háborgatják.
A jegyző az ügy végén helyreállítja az eredeti viszonyokat, a birtoksértőt a magatartás folyatásától eltiltja. Két eset azonban kivételt képez. Előfordulhat, az, hogy az eljárás alatt kiderül, a birtokvédelmet kérő személy valóban nem is jogosult a birtoklásra, vagy a valamilyen oknál fogva, köteles azt tűrni, hogy birtoklását egy másik személy megzavarja. Ez utóbbi lehet például egy előzetes megállapodás miatt is.
Az illetékes jegyző dönthet a keletkezett károkról, költségekről és az esetleges hasznokról is.
A határozat ellen az államigazgatási apparátus szintjein jogorvoslati eljárásnak nincs helye, a határozatban foglaltakat három napon belül érvényesíteni kell. Az érvényesítést csak a bíróság függesztheti fel abban az esetben, ha az egyik fél keresetet adott be. A kereset benyújtására mindegyik félnek a határozat kézbesítésétől kezdve 15 nap áll rendelkezésre. Ha ez megtörténik, az eljárás bírósági úton folytatódik tovább.
A peres eljárásról
Peres eljárás nem csak akkor indulhat, ha a jegyzői határozat ellen az egyik fél keresetet ad be, hanem akkor is, ha a birtokviszony helyreállítását, vagy a birtokháborítás megszüntetését a birtokos nem kérte egy éven belül a jegyzőtől, illetve abban az esetben is bíróságra vihető az ügy, ha a birtokláshoz való viszony nem egyértelmű.
