A Just Stop Oil mozgalom elhallgattatása után a tiltakozás mélyebbre süllyedt
A Just Stop Oil (JSO) aktivistái újra előveszik transzparenseiket, felöltik hírhedt narancssárga mellényüket, és feltöltik hangosbemondóikat, hogy részt vegyenek egy újabb megmozduláson London szívében. Az elmúlt három év során, amely alatt leveseket öntöttek ki, kukoricakeményítő festékkel fújták le a híres műalkotásokat, és blokkolták a közlekedést – méghozzá sok-sok utat – a klímaaktivisták csoportja az Egyesült Királyság egyik legmegvetettebb kampánycsoportjává vált. A szombati eseményen azonban már nemcsak az aktivisták, hanem a közvélemény is másképp viszonyul az akciókhoz, hiszen a JSO bejelentette, hogy ez lesz a legutolsó demonstrációjuk. A csoport hivatalos álláspontja szerint megnyerték a csatájukat, mivel a követelésük, miszerint ne adjanak ki új olaj- és gázlicenceket, már kormányzati politikává vált. A JSO tagjai azonban titokban elismerik, hogy az új, a zavargó tüntetéseket megfékezni hivatott jogszabályok miatt szinte lehetetlenné vált számukra, hogy folytassák tevékenységüket.
Sarah Lunnon, a JSO társalapítója örömteli ünneplésnek nevezte a szombati gyűlést. „Hihetetlen dolgokat tettünk együtt, és nagyon megbíztunk egymásban” – mondta. Az aktivisták azonban nem az egyetlenek, akik ünnepelni fognak. Sok motoros, aki eddig késlekedett, azokat a művészetkedvelőket, akik felháborodtak a műalkotások vandalizmusán, vagy a szórakozni vágyókat, akiket a demonstrációk zavarba hoztak, örömmel fogadják a JSO távozását. A rendőrség is hasonlóképpen gondolkodik, hiszen a JSO demonstrációinak kezelése több ezer órát és milliókat emésztett fel. A Met Police 2023-ban bejelentette, hogy a csoport akciói közel 20 millió fontjába kerültek az adófizetőknek.
A JSO végét azonban komoly kérdések is felvetik, például hogy vajon valóban véget ért-e a zavaró klímatüntetések korszaka az Egyesült Királyságban, vagy a csoportok a föld alá kényszerülve új, még zavaróbb vagy kaotikusabb akciókat indíthatnak. Emellett a klímaaktivizmus jövőbeli stratégiáját is alaposan át kell gondolni. A JSO modellje kicsi, elkötelezett aktivisták csoportjainak célzott akcióira épült, amelyek maximális zavart vagy közfelháborodást okoztak. Az akciók szigorú belső szabályok szerint zajlottak, amelyek megkövetelték, hogy az aktivisták nem erőszakos módon járjanak el, és felelősséget vállaljanak akcióikért – például meg kellett várniuk a letartóztatásukat.
A rendőrség, felháborodva a közvélemény dühétől és a negatív médiaképzettől, újabb jogosítványokat követelt a „klímavédő őrültek” és más tüntetők ellen. A legnagyobb változást a 2022-es Rendőrségi, Bűnügyi, Büntetési és Bírósági Törvény hozta, amely a „szándékosan vagy gondatlanul köznyugalom megzavarása” bűncselekménnyé nyilvánította. Az új törvény sok, homályosan meghatározott cselekedetet, például „komoly szorongást, komoly kellemetlenséget, komoly kényelmetlenséget vagy komoly közszolgáltatás elvesztését” is büntetendővé tette. Ez pedig új jogi utat nyitott a hatóságok számára, mivel a köznyugalom szándékos megzavarására irányuló összeesküvés vádja most már potenciálisan súlyos bűncselekménynek számított.
A következő évben a Közrendvédelmi Törvény tovább szélesítette a rendőrség hatáskörét a tüntetések kezelésében, új bűncselekményeket vezetett be, mint például „lekötni” tárgyakat, súlyos zavart okozni alagútásással, vagy nagy infrastruktúrák megzavarásával. Emellett a bíróságok, a magasabb bíróságok támogatásával, elutasították a tüntetők jogát arra, hogy azt állítsák, hogy „jogos mentségük” volt az akcióikra. A Fellebbviteli Bíróság megállapította, hogy a vádlott hite és motivációja túlságosan távoli ahhoz, hogy jogos mentségnek számítson a tulajdon károsítására. A bíróságok most már csak azt vizsgálják, hogy a vádlottak elkövették-e a bűncselekményt, nem pedig azt, hogy miért tették.
A JSO távozása sokakat arra késztetett, hogy új, zavaróbb formákat találjanak ki. A Shut the System (STS) elnevezésű csoport például sorozatos bűncselekményeket követett el pénzügyi és biztosítótársaságok irodái ellen, beleértve az ablakok betörését és a zárak szuperragasztóval való lezárását. Az aktivisták úgy vélik, hogy a jogi változások miatt a hagyományos, felelősségteljes tüntetések már nem életképesek. A Citizen’s Arrest Network (CAN) nevű csoport pedig megpróbálja megfordítani a dolgot, kihasználva a köznyugalom megsértésének jogát, amelyet a JSO ellen hatékonyan alkalmaztak, hogy a fosszilis üzemanyagok vezetőit „letartóztassák”.
Miközben a közvélemény körében még mindig erős támogatottsága van a klímafeszültségnek, a JSO-t a közvélemény nagy része nem nézi jó szemmel. Egy 2023-as YouGov felmérés alapján csak 17% tartotta kedvezőnek a csoportot. A JSO tapasztalata mélyebb önvizsgálatra késztette a klímahíveket, hogy miként lehetne elérni a céljaikat a jövőben. Számos aktivista úgy véli, hogy a klímaügyet a demokratikus rendszeren belül kellene jobban képviselni, és nagyobb tömegbázisra van szükség a sikerhez. Az új megoldások keresése és a közösségi támogatás építése elengedhetetlen a klímaváltozás elleni küzdelem során.
Ezeket is érdemes megnézni
A parkőr, aki megmentette a Sycamore Gap fát
A Majdnem híres film szereplőinek titkai és érdekességei
