-
Az ember és a dísznövények kapcsolata
Dísznövények alatt azokat a különleges növényeket értjük, amelyek azt a célt szolgálják, hogy emberi környezetünket szebbé és harmonikusabbá tegyék. A dísznövények és az emberiség kapcsolata nagy múltra tekint vissza. Valószínűleg már barlanglakó elődeink is elcsodálkoztak az őket körülvevő növényvilág esztétikumán. A mai természetközeli népeknél is megfigyelhető ugyanis, hogy nem csak a hasznosság elvét követik, hanem tetszetős növényekkel a saját környezetüket is erőszeretettel díszítik. Már az ókorban is voltak kertészek Már az ókori társadalmakban megjelentek az első kertészek és kertépítőmesterek, akik gondos tervezést követően hatalmas és lenyűgöző kerteket hoztak létre. Gondoljunk például csak Szemirámisz híres függőkertjére, vagy a görögök és rómaiak kertjeire. Ráadásul már ókori emberek is szerették volna minél tovább…
-
Húsvét – Erdő Péter: az ünnep alkalom, hogy szembenézzünk a hitünkkel
Krisztus feltámadásának ünnepe alkalom, hogy szembenézzünk a saját hitünkkel – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek húsvét vigíliáján, szombat este a budapesti Szent István-bazilikában. A bazilika Szűz Mária-kápolnájában, a koronavírus-járvány miatt hívek nélkül megtartott szentmisén Erdő Péter arról beszélt: Krisztus feltámadásával Isten kinyilatkoztatta, hogy „mindnyájunkat az örök életbe hív”. „Ez keresztény hitünk alapja”, a húsvét pedig mindig alkalom, hogy a saját életünket is szembesítsük hitünkkel. „Ha ezt megtesszük, kiderül, hogy amit szörnyen nehéznek éreztünk, nem is olyan fontos, amit kilátástalannak láttunk, nem is olyan sötét” – fogalmazott a bíboros. Nem véletlen, hogy az egyház mit olvas fel A főpásztor kitért arra: nem véletlen, hogy a feltámadási szertartáson az egyház ősidők…
-
Az igazgatási úton történő birtokvédelem folyamatáról
A birtokvédelmi eljárást ekkor a községi, városi, fővárosi vagy kerületi jegyző köteles lefolytatni és emiatt az ilyen ügyek jelentős része nem is kerül bírósági szintekre. A jegyzőtől az a személy kérhet birokvédelmi eljárást, aki az esettől számítva egy éven belül jelzi, hogy őt a birtokától jogtalanul megfosztották, vagy a birtoklásában háborgatják. A jegyző az ügy végén helyreállítja az eredeti viszonyokat, a birtoksértőt a magatartás folyatásától eltiltja. Két eset azonban kivételt képez. Előfordulhat, az, hogy az eljárás alatt kiderül, a birtokvédelmet kérő személy valóban nem is jogosult a birtoklásra, vagy a valamilyen oknál fogva, köteles azt tűrni, hogy birtoklását egy másik személy megzavarja. Ez utóbbi lehet például egy előzetes megállapodás miatt…
