A birtok egy nehezen meghatározható, jogtudósok által is régóta vitatott jogi fogalom.
A birtok és birtokvédelem jogi szabályozása az első Magyar Polgári Törvénykönyv, több mint száz évvel ezelőtt történt bevezetése óta rengeteg változáson ment át.
Manapság a birtok alatt leginkább azon dolgok összességét értjük, amelyeket az arra jogosult személy, vagy személyek hatalmukban tartanak.
Ugyanakkor a birtok lehet egyfajta alanyi jog is, amelynek alapján a törvényileg meghatározott jogos birtokos, vagy jogképességgel rendelkező személy birtokolhat valamit.
A birtokos személyét jogilag a hatályos Ptk. úgy határozza meg, hogy mindaz birtokosnak tekinthető, aki az adott dolgot sajátjaként, vagy időlegesen jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja. Emellett azonban az is birtokosnak vehető, akitől az a bizonyos dolog egy másik személy jogalap nélküli ideiglenes hatalma alá került.
Birtokvédelem és birtokvita
A Ptk. 5:5 § [A birtokost megillető birtokvédelem] szerint azt a birtokost, akit jogalap nélkül megfosztottak birtokától, vagy jogalap nélkül háborgatják a birtoklásában, birtokvédelem illeti meg. Ha közös a birtok, a birtokvédelem mindegyik birtokos számára egyaránt jár. Ez azt jelenti, hogy a birtokvédelemre még egymással szemben is jogosultak a felek. Ha ezen helyzetek közül bármelyik felmerül, birtokvita bontakozhat ki.
A mindennapi életben meglehetősen gyakran alakulnak ki birtokviták. Némelyek gyorsan és könnyen orvosolhatók, míg mások speciálisnak tekinthetők. Ráadásul, ha birtokvitás esettel állunk szemben, az sem mindegy, milyen módon látunk neki a jogaink érvényesítéséhez.
A birtokvédelem eszközei
A Ptk. a birtokvédelemhez három eszközt enged meg.
- jogos önhatalom
- közigazgatási úton lezajló igényérvényesítés-tényleges birtoklási helyzet alapján
- peres eljárás-birtokper
A jogos önhatalomról
A jogos birtokos, ha szükséges, önhatalmúlag is megvédheti saját tulajdonát, illetve elháríthatja a birtoka ellen irányuló támadást. Ezt az eszközt csak akkor érdemes igénybe venni, ha a birtok megvédésének egyéb eszközei olyan mértékű időveszteséggel járnának, amely magát a birtokvédelmet veszélyeztetné.
A jogos önhatalommal fellépőknek nagyon óvatosnak és körültekintőnek kell lenniük, ugyanis könnyen lehet, hogy magatartásukkal ők is jogellenes cselekedetet hajtanak végre, amelynek komoly következményei lehetnek. Figyelni kell arra, hogy a birtok megvédése semmilyen körülmények között nem mehet át megtorló tettbe, illetve a jogos birtokos az általa birtoksértőnek vélt személynek nem okozhat aránytalanul nagyobb károkat, mint amelyek őt érték a birtoksértés folyamata során.
Jó tisztázni, hogy ”támadás” alatt elsősorban azt az esetet értjük, amikor is a jogos birtokos adott dolog felett gyakorolt hatalma veszélybe kerül. Ebből adódóan ne vegyük egyértelmű támadásnak azon történéseket, amikor csak a dolog rendeltetésszerű használatából eredő érdekeket érezzük fenyegetve!
Az önhatalom általában a birtoksértő személy feltartóztatására korlátozódik, és nem jelenti automatikusan a dolog visszavételét is.
