Kanadai politikai jelöltek a fosszilis energiahordozók mellett, a klímaváltozás háttérbe szorulása mellett
A közelgő kanadai szövetségi választások során a politikai diskurzus középpontjába Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke által jelentett fenyegetés került, miközben a globális felmelegedés és a környezetvédelmi kérdések háttérbe szorultak. A két fő politikai párt, a Liberális Párt, amelynek vezetője Mark Carney, és a Konzervatív Párt, Pierre Poilievre irányítása alatt, új energiapolitikai terveket hirdetett meg, amelyek célja Kanada energetikai függetlenségének növelése az Egyesült Államokkal szemben. Carney a hagyományos és zöld energia terén is globális szuperhatalommá szeretné tenni Kanadát, míg Poilievre a fosszilis energiaszektor fellendítésére és a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó ipari adó eltörlésére összpontosít.
Ez a politikai irányváltás jelentős különbséget mutat a 2021-es választásokhoz képest, amikor is a környezetvédelem kiemelkedő helyet foglalt el a választók agendáján. Akkor a két nagy párt egyetértett abban, hogy Kanadának gyorsan át kell térnie a zöld gazdaságra, és a nettó nulla kibocsátásról szóló törvény is megszületett. Ez az egység mára azonban eltűnt. Carney, aki március elején vette át a Liberális Párt vezetését és a miniszterelnöki posztot, hosszú pályafutása alatt nemcsak az Egyesült Királyság Központi Bankjának kormányzójaként, hanem az ENSZ klímaváltozással és pénzügyi intézkedésekkel foglalkozó különleges megbízottjaként is ismertté vált.
Carney miniszterelnökként azonban első intézkedéseként eltörölte a fogyasztói szén-dioxid-adót, ami a Liberálisok egyik kiemelkedő klímapolitikai intézkedése volt. Ezt az adót 2019-ben vezették be, és célja az volt, hogy csökkentse a fosszilis tüzelőanyagok használatát. Azonban a költségek növekedésével a konzervatívok számára könnyű célponttá vált, és Poilievre „Szén-dioxid-adó Carney”-ként próbálta bemutatni ellenfelét. A politikai elemzők véleménye megoszlik az adó eltörlésének hatásairól: míg egyesek okos lépésnek tartják, mások úgy vélik, hogy Carney ezzel az üzenettel a klímaváltozás gazdasági terheinek elfogadását sugallta.
Carney kampányában hangsúlyozza, hogy Kanada a jövőben a tiszta és hagyományos energia globális vezetőjévé válhat. Kiemeli a pragmatikus megközelítést, amely gyors zöldenergia-projektek indítását és a környezetbarát közlekedés, valamint épületek támogatását célozza. Azonban a részletek gyakran homályban maradnak, és a szén-dioxid-elnyelési technológiákba való beruházást is sürgeti. Az elmúlt hónapok felmérései azt mutatják, hogy a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak háttérbe szorultak, ahogy a megélhetési költségek és az energiaárak emelkedése egyre fontosabbá vált.
A háború Ukrajnában új fényt vetett Kanada bőséges természeti erőforrásaira, mint az olaj, földgáz és kritikus ásványok, amelyek iránti kereslet nőtt. Mark Winfield, a Torontói Egyetem professzora rámutatott, hogy a geopolitikai szövetségesek újra és újra keresik Kanada erőforrásait, hogy alternatívát nyújtsanak Oroszország helyett. Pierre Poilievre, aki Carney kihívója, a megélhetési költségek csökkentésére összpontosít, és a jogi rend helyreállítását sürgeti, valamint a „woke” kultúrával szembeni szigorúbb intézkedéseket hirdet.
Miközben Poilievre pártja erős támogatói bázissal rendelkezik az energiadús területeken, ő is nyomást gyakorol az olaj- és gázszektor jelentős bővítésére és a szén-dioxid-adó eltörlésére. Habár nem egyértelműen állította, hogy támogatja Kanada nettó nulla kibocsátási céljait, érvelése szerint jobb lenne a világnak, ha India és más ázsiai országok a szennyező szén helyett tiszta kanadai olajat és gázt használnának. Winfield professzor megjegyezte, hogy a konzervatív javaslatok valószínűleg vonzóak lesznek a választók számára, függetlenül attól, hogy az olajtermelés bővítése gazdaságilag mennyire fenntartható.
A választók számára a legfontosabb kérdés, hogy melyik vezető képes jobban kezelni az Egyesült Államok combatív elnökét. Kanada az Egyesült Államok legnagyobb külföldi olajszállítója, és a kereskedelmi tarifák jelentős hatással lehetnek a munkahelyekre és a gazdaságra. Carney a közelmúltban kijelentette, hogy a csővezetékek nemzeti biztonsági problémát jelentenek, és a függőség csökkentése érdekében új érdekek merültek fel a nyugati tartományokban termelt olaj és gáz keleti piacon való értékesítése iránt. A korábbi, 2017-ben elvetett Energy East projekt újra napirendre került, és a Liberálisok és Konzervatívok is ígéretet tettek az „energiasávok” gyorsítására.
A választások közeledtével a klímaváltozásról és a fosszilis tüzelőanyagok szerepéről folytatott diskurzusok éles ellentétbe kerülnek Kanada nemzetközi klímavédelmi kötelezettségeivel, amelyek szerint az ország 2030-ra 40-45%-kal kívánja csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását a 2005-ös szinthez képest. Jelenleg a kibocsátás csupán 8,5%-kal csökkent. Az elkövetkező választások során a győztes komoly kihívásokkal nézhet szembe a klímaváltozás kezelésében. A kanadai választók április 28-án adják le szavazataikat, és az eredmények jelentős hatással lehetnek az ország jövőbeli energiapolitikájára.
Ezeket is érdemes megnézni
Ingatlan vásárlás menete hitellel: lépésről lépésre útmutató
Amerika és Egyesült Királyság megállapodik a Trump által kivetett autó- és fémvámok csökkentéséről
