
A halál folyóján felfedezett dinoszaurusz tömegsír rejtélyének megfejtése
Alberta, Kanada tündöklő erdői alatt egy hatalmas tömegsír rejtőzik, amelyben több ezer dinoszaurusz maradványai találhatóak. Ezek az állatok egy szörnyű nap tragikus következményeként vesztették életüket, és a Pipestone Creek nevű terület, amelyet találóan a „Halál folyója” névvel illetnek, a paleontológusok újabb felfedezéseinek színhelyévé vált. A kutatócsoport célja, hogy megfejtse a 72 millió évvel ezelőtt történt eseményeket, amelyek a dinoszauruszok halálához vezettek. A kutatás kezdete egy nehéz kalapács csapásával indul, amely a vastag kőréteget töri fel, mely alatt a fószíliák rejtőznek. Emily Bamforth professzor, a feltárás vezetője „paleó aranynak” nevezi ezt a kincset, amely az idő múlásával csak egyre értékesebbé válik.
A csapat elkezdi a finomabb munkát, amely során a rétegeket eltávolítják, és lassan megjelennek a fosszilizált csontok. Bamforth professzor elmagyarázza, hogy a nagy csontdarab, amelyet találtak, valószínűleg egy csípőcsont része, míg mások, amik a földből előbukkannak, a bordák vagy egy lábujj csontjai lehetnek. A helyszínen a BBC News stábja is jelen van, hogy tanúja legyen ennek a prehistorikus temetőnek, amely számtalan új felfedezést rejt. A fosszíliák mind a Pachyrhinosaurus nevű dinoszauruszhoz tartoznak. Ez a faj, valamint Bamforth professzor ásatása szerepel a BBC új sorozatában, a Walking With Dinosaursban, amely vizuális effektekkel és tudománnyal kelti életre ezt a prehistorikus világot.
A késő krétakorban élt Pachyrhinosaurus a Triceratops rokona volt. Körülbelül öt méter hosszú és két tonnás súlyú, négy lábon járó lények voltak, amelyeknek nagy fejük volt, jellegzetes csontos pánttal és három szarvval díszítve. A legfontosabb jellemzőjük a nagy orrbump vagy „boss” volt. Az ásatási időszak minden évben tavasszal kezdődik és őszig tart, és a csapat által vizsgált kis területen a fosszíliák rendkívül sűrűn helyezkednek el; Bamforth professzor becslése szerint négyzetméterenként akár 300 csont is található. Eddig olyan területet tártak fel, amely akkora, mint egy teniszpálya, de a csontok ágyazata egy kilométeres távolságban terjed a domboldalon.
A kutatók meggyőződése, hogy a dinoszauruszok egy hatalmas csapatban vándoroltak, több száz mérföldet megtéve a délről észak felé, ahol nyáron gazdag vegetációval találkozhattak. A terület, ahol a csapat dolgozik, a múltban sokkal melegebb klímával rendelkezett, ami bőséges táplálékot biztosított a növényevő állatok számára. Bamforth professzor hangsúlyozza, hogy az itt talált fosszíliák egyetlen közösségből származnak, amely egy adott időpontban élt, és hogy ez a minta rendkívül értékes a fosszilis nyilvántartásban.
A területen nem csupán a Pachyrhinosaurusok éltek; nagyobb dinoszauruszok is szabadon jártak. A Deadfall Hills, ahová két órás autóúttal érkeznek, megköveteli a sűrű erdőn való átkelést, gyors folyású folyón való átkelést, és csúszós köveken való mászást. Itt nem szükséges ásni, mivel a hatalmas csontok a part mentén hevernek, a víz által kimosta kőzetekből. A kutató, Jackson Sweder, különösen érdeklődik egy dinoszaurusz koponyája darabja iránt, amely valószínűleg egy Edmontosaurushoz tartozik. Ez a növényevő dinoszaurusz hasonlóan a Pachyrhinosaurushoz, szintén a múlt erdeiben élt.
A kutatók célja, hogy választ találjanak arra a fontos kérdésre, hogy miért halt meg egyszerre ennyi állat a Pipestone Creeknél. Bamforth professzor elmondja, hogy a csapat úgy véli, a dinoszauruszok migrációja egy katasztrofális esemény áldozatai lettek, amely elpusztította a csapat jelentős részét. Az eddigi bizonyítékok alapján valószínű, hogy a halálos esemény egy hirtelen árvíz volt, talán egy hegyi vihar következtében, amely elöntötte a területet. A Pachyrhinosaurusok nem tudtak gyorsan mozdulni, és nem voltak jó úszók, így az árvíz elől menekülni sem tudtak.
A kutatók számára ez a helyszín folyamatosan új felfedezéseket kínál, és minden évben egyre többet tudnak meg a Pachyrhinosaurusokról. Az ásatások során gyűjtött 8000 dinoszaurusz csont segít a kutatóknak a faj biológiájának megértésében. A csapat számára a munka még messze nem ért véget, hiszen a terület csak egy apró részletét fedi fel a múlt titkainak. Ahogy a csapat összepakolja eszközeit, tudják, hogy még sok felfedezés vár rájuk a jövőben.