
Csapás a megújuló energia terjedésére: leállt egy jelentős szélerőmű projekt
A dán Orsted energiaipari vállalat bejelentése, miszerint lemond a Hornsea 4 névre keresztelt hatalmas szélerőmű projektjéről, jelentős csapást jelentett az Egyesült Királyság kormányának tiszta energia ambícióira. A Hornsea 4 projekt, ha megvalósul, a világ egyik legnagyobb tengeri szélerőművévé válhatott volna, 2,4 GW-os potenciális kapacitásával, amely elegendő lenne több mint egymillió háztartás áramellátásához. Az Orsted képviselői elmondták, hogy a projekt gazdaságilag már nem volt életképes, annak ellenére, hogy a brit kormánnyal egy 15 éves szerződést írtak alá, amely garantálta a megtermelt energia értékesítését egy előre meghatározott áron. Az Egyesült Királyság tengeri szélerőmű szektora az utóbbi években egyre emelkedő költségekkel néz szembe, amit a kormány is elismert.
A brit Energia Biztonsági és Nettó Nulla Minisztérium (DESNZ) szóvivője elmondta, hogy tudatában vannak a globálisan magas infláció és az ellátási láncok megszorításainak ipari hatásainak Európa szerte. Ez a lemondás azonban már a második eset, hogy egy fejlesztő visszalépett egy jelentős tengeri projekttől. A svéd Vattenfall cég 2023 júliusában leállította egy 1,4 GW-os szélerőmű fejlesztését Norfolk partjainál, szintén a költségek növekedése miatt. Ezt a projektet a német RWE energiaipari vállalat vásárolta meg, amely elmondta, hogy terveik szerint végig viszik a projektet. Azonban a tengeri fejlesztők előtt álló nehézségek komoly kérdéseket vetnek fel a kormány 2030-ra kitűzött tiszta energia céljának megvalósíthatóságáról, amely a Munkáspárt öt központi „küldetésének” egyike.
Jelenleg az Egyesült Királyság áramának valamivel több mint fele származik szélerőművekből, napenergiából, nukleáris és biomassza forrásokból. A kormány célja, hogy ezt az arányt 2030-ra 95%-ra emelje, mindössze öt év alatt. Ehhez az Egyesült Királyságnak háromszorosára kell emelnie a tengeri szélerőmű kapacitását, valamint megdupláznia a napelemek és a szárazföldi szélerőművek mennyiségét. Az Aurora Energy becslései szerint ez jelentős fejlesztéseket igényel az elektromos hálózaton, mintegy 620 mérföld új villamosenergia-vezeték, alállomások és egyéb berendezések telepítésével.
Sok helyi közösség ellenáll a nagyobb energiainfrastruktúrák kiépítésének a lakóhelyük közelében. Számos iparági szakértő, valamint a Konzervatív és Reform Párt tagjai is kifejtették, hogy a 2030-as cél elérhetetlen. Dieter Helm, az Oxfordi Egyetem gazdaságpolitikai professzora régóta hangsúlyozza, hogy ilyen rövid idő alatt az infrastruktúra kiépítése szinte lehetetlen. Figyelmeztetett arra, hogy a rövid távú célok elmaradása maximális költségeket fog jelenteni a próbálkozás során. Chris Stark, a kormány Tiszta Energia 2030 küldetésének vezetője elismerte, hogy a cél elérése „rettenetes nehéz” feladat lesz, de szerinte „Herculean erőfeszítéssel” mégis elérhető.
Ed Miliband energiaügyi miniszter is elismeri, hogy a terv ambiciózus és vitatott, de hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen a számlák csökkentése, a klímaválság kezelése és az energiaellátás biztonságának megteremtése érdekében. A kormány bejelentette, hogy együttműködik az Orsted céggel a Hornsea 4 projekt „újraindításán”, és úgy vélik, hogy a tiszta energia küldetés továbbra is elérhető. „Erős projektportfóliónk van a tiszta energia 2030-ra történő megvalósításához, és küldetés-alapú megközelítésünk biztosítja, hogy képesek legyünk navigálni a globális nyomás és az egyéni kereskedelmi döntések között, hogy elérjük céljainkat” – mondta egy szóvivő. Az Egyesült Királyság előtt álló kihívások tehát nemcsak a gazdaságot, hanem a jövő energiaellátását is alapjaiban érintik, ami tovább növeli a figyelmet a tiszta energiaforrások kiaknázásának sürgősségére és a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségre.

