Csapás a megújuló energiának: jelentős szélerőmű projektet töröltek

A dán Orsted energiaipari vállalat bejelentette, hogy lemond a Hornsea 4 nevű hatalmas szélerőmű projektjéről, amely Kelet-Yorkshire partjainál épült volna. Ez a projekt a világ egyik legnagyobb tengeri szélerőművévé válhatott volna, és várhatóan 2,4 GW kapacitással bírhatott volna, ami több mint egymillió háztartás áramellátására lett volna elegendő. A vállalat szerint a projekt már nem volt gazdaságilag életképes, annak ellenére, hogy egy 15 éves szerződést írt alá az Egyesült Királyság kormányával, amely garantálta az áram értékesítését egy előre meghatározott áron. Az Egyesült Királyság tengeri szélerőmű szektora az utóbbi években drámai költségnövekedéssel szembesült, ami a kormány által is elismert tény. Az Energia Biztonsági és Zöld Energia Minisztérium (DESNZ) szóvivője kifejtette, hogy tudatában vannak a világ szinten megugró infláció és a beszállítói láncok szűkületei által a kontinens iparára gyakorolt hatásnak.

Ez már a második eset, hogy egy fejlesztő lemond egy jelentős tengeri szélerőmű projektről. A svéd Vattenfall vállalat 2023 júliusában leállította egy 1,4 GW kapacitású szélerőmű fejlesztését Norfolk partjainál, szintén a költségek emelkedése miatt. Ezt a projektet végül a német RWE energiaipari vállalat vásárolta meg, amely kijelentette, hogy tervezi a projekt megvalósítását. Azonban a tengeri fejlesztők előtt álló nehézségek komoly kérdéseket vetnek fel a kormány 2030-ra kitűzött tiszta energia célkitűzésének megvalósíthatóságával kapcsolatban, amely a Munkáspárt öt központi „küldetésének” egyike.

Jelenleg az Egyesült Királyság áramának kicsit több mint fele szélből, napenergiából, nukleáris és biomassza forrásokból származik. A kormány célja, hogy ezt a számot 2030-ra 95%-ra növelje, mindössze öt év múlva. A cél eléréséhez a brit szélenergia kapacitását háromszorosára, a napelemes és szárazföldi szélerőművek mennyiségét pedig megduplázni szükséges, az Aurora Energy becslései szerint. Emellett jelentős fejlesztésre van szükség az elektromos hálózaton is, hiszen 620 mérföld új vezeték, alállomások és egyéb berendezések kellenek a célok megvalósításához.

Sok helyi közösség ellenáll a nagyobb energiahálózatok kialakításának a lakóhelyük közelében. Egyes iparági szakértők, valamint a Konzervatív és Reform Pártok képviselői szerint a 2030-as célkitűzés elérhetetlen. Dieter Helm, az Oxfordi Egyetem közgazdasági politikai professzora már régóta arra figyelmeztet, hogy az infrastruktúra kiépítése a kitűzött időkereten belül szinte lehetetlen. „Ha nem teljesítjük a nagyon rövid távú célt, az maximális költségeket fog okozni a próbálkozás során” – figyelmeztetett.

Chris Stark, a kormány Tiszta Energia 2030 küldetésének vezetője elismerte, hogy a cél elérése „nagyon nehéz” lesz, de úgy véli, hogy „Herkulesi erőfeszítéssel” megvalósítható. Ed Miliband energiaügyi miniszter elfogadja, hogy a terv ambiciózus és vitatott, de hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen a költségek csökkentése, a klímaválság kezelése és az energiaszolgáltatás biztonsága érdekében.

A kormány azt is bejelentette, hogy együtt fog működni az Orsteddel a Hornsea 4 projekt „újraindítása” érdekében, és hisz abban, hogy a tiszta energia küldetése még mindig elérhető. „Erős projektfolyamatunk van, hogy 2030-ra tiszta energiát biztosítsunk, és küldetésalapú megközelítésünk biztosítja, hogy a globális nyomások és az egyéni kereskedelmi döntések mellett is elérhetjük céljainkat” – mondta egy szóvivő. Az Egyesült Királyság előtt álló kihívások tehát komolyak, és a következő években döntő fontosságú lesz, hogy milyen irányba halad a tiszta energia jövője.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/ce848g8l8vro