Miért emelkedik a kanyarójárvány az Egyesült Királyságban?

A kanyaró egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely elsősorban gyermekeket érinti, de felnőttek körében is előfordulhat. A betegség tünetei általában 10-12 nappal a vírusnak való kitettség után jelentkeznek, és a következőképpen alakulnak:

Először is, a kanyaró kezdeti tünetei közé tartozik a láz, amely 38-40 °C közötti hőmérséklet-emelkedést jelenthet. A láz gyakran hirtelen kezdődik, és a betegség előrehaladtával fokozódik. Ezt követően a beteg általában köhögésre, orrfolyásra, és vörös, gyulladt szemekre panaszkodik. A kanyaró klasszikus tüneteként emlegetett fehér foltok (Koplik-foltok) is megjelenhetnek a szájüregben, különösen a száj belső részén, a molárisok mellett, ezek a foltok a betegség korai szakaszában, a kiütések megjelenése előtt figyelhetők meg.

A betegség későbbi szakaszában, általában a láz második vagy harmadik napján, megjelennek a jellegzetes bőrkiütések is, amelyek általában az arcon kezdődnek, majd fokozatosan terjednek a test többi részére. A kiütések piros, foltos jellegűek és sok esetben viszketnek. Ezek a kiütések általában 5-6 napig tartanak, majd fokozatosan elmúlnak, ahogy a láz is csökken.

A kanyaró veszélyessége elsősorban abban rejlik, hogy a betegség szövődményei rendkívül súlyosak lehetnek. A kanyaró szövődményei közé tartozik a tüdőgyulladás, a középfülgyulladás, a hasmenés, valamint a ritka, de életveszélyes agyvelőgyulladás (encephalitis). A tüdőgyulladás a leggyakoribb szövődmény, amely a kanyarós esetek 1-10%-ában fordul elő, különösen kisgyermekek és legyengült immunrendszerű emberek esetében. A középfülgyulladás is gyakori, és fájdalmas lehet, sőt, halláskárosodást is okozhat.

A legkomolyabb szövődmény, amely a kanyaró következtében előfordulhat, az agyvelőgyulladás, amely a kanyarós esetek 1-1000-2000 között fordul elő. Ez a betegség hosszú távú következményekkel járhat, beleértve a tartós idegrendszeri károsodást és a halálozási kockázatot is.

A kanyaró elleni védekezés legjobb módja a védőoltás. A kanyaró elleni vakcina, amelyet általában a MMR (kanyaró, mumpsz, rózsahimlő) vakcina részeként adnak be, rendkívül hatékony. A védőoltás beadatásával a gyermekek 95-98%-os védettséget kapnak a kanyaróval szemben. A vakcina beadása általában 12-15 hónapos korban és 4-6 éves korban történik, így biztosítva a tartós védettséget.

A kanyaró kitörései az utóbbi években világszerte növekedtek, amelyet sok esetben a védőoltások alacsony arányával magyaráznak. A szülők körében terjedő tévhitek és a vakcinaellenes mozgalmak miatt sok gyermek nem kapja meg a szükséges oltásokat, ami hozzájárul a betegség újbóli megjelenéséhez. A szakemberek figyelmeztetnek, hogy a kanyaró nemcsak egy egyszerű gyermekbetegség, hanem komoly egészségügyi kockázatot jelent, különösen azok számára, akik nincsenek beoltva.

A kanyaró tehát egy jól megelőzhető betegség, amely súlyos következményekkel járhat, ha nem kezelik időben. A védőoltás nemcsak a gyermek egészségét védi, hanem hozzájárul a közösségi immunitás fenntartásához is, amely megakadályozza a betegség további terjedését. A szülőknek és a közösségeknek egyaránt fontos szerepük van abban, hogy támogassák a védőoltások alkalmazását, és így megóvják a jövő generációit a kanyaró és más, oltással megelőzhető betegségektől.