Hírek,  Mindennapok

Szakértők vitatják, hogy a dire farkas visszatért a kihalásból

A Time Magazine legújabb számának címlapján egy gyönyörű, hófehér farkas látható, amely körül egy figyelemfelkeltő cím hirdeti a dire wolf, vagyis a régi farkas visszatérését. Ez a már kihalt faj talán leginkább a Trónok harca című sorozatban betöltött fiktív szerepe miatt vált ismertté, de valójában több mint 10 ezer évvel ezelőtt élt, amikor az amerikai kontinens területén kószált. A hírek mögött a Colossal Biosciences nevű cég áll, amely bejelentette, hogy „ügyes genetikai mérnökséggel és ősi DNS-sel” három dire wolf kölyök születését irányította, ezzel pedig a faj „visszaállítását” tűzte ki célul.

Bár a fiatal farkasok – Romulus, Remus és Khaleesi – lenyűgöző technológiai áttörést jelentenek, független szakértők szerint valójában nem igazi dire wolfok. Philip Seddon, az új-zélandi Otago Egyetem zoológusa elmagyarázta, hogy ezek az állatok „genetikailag módosított szürke farkasok”. A Colossal Biosciences hasonló, élvonalbeli genetikai technikák alkalmazását is bejelentette, hogy más kihalt állatokat, például a gyapjas mamutot és a tasmán tigrist is visszahozzon a köztudatba. Ugyanakkor a szakértők fontos biológiai eltérésekre mutattak rá a Time címlapján látható farkas és a jégkorszakban élt dire wolf között.

Nic Rawlence paleogenetikus, szintén az Otago Egyetem munkatársa elmondta, hogy az ősi dire wolf DNS, amelyet fosszilis maradványokból nyertek, túlságosan degradált és sérült ahhoz, hogy biológiailag lemásolják vagy klónozzák. „Az ősi DNS olyan, mintha friss DNS-t tennél egy 260 fokos sütőbe éjszakára” – mondta Rawlence a BBC Newsnak. „Töredezett állapotban jön ki – mint töredékek és por.” Hozzátette, hogy a kihalás visszaállítására irányuló csapat új szintetikus biológiai technológiát használt, amelynek keretében az ősi DNS-t kulcsfontosságú szegmensek azonosítására használták, amelyeket be tudtak szerkeszteni egy élő állat biológiai tervrajzába, jelen esetben egy szürke farkasba.

„Tehát amit a Colossal előállított, az egy szürke farkas, de néhány dire wolf-szerű jellemzője van, például nagyobb koponya és fehér szőr” – mondta Rawlence. „Ez egy hibrid.” Beth Shapiro, a Colossal Biosciences biológusa szerint ez a teljesítmény valóban a kihalás visszaállítását jelenti, amit úgy írt le, mint az állatok olyan jellemzőkkel való újraalkotása, amelyek a régi farkasokra jellemzőek. „A szürke farkas a legközelebbi élő rokon a dire wolfhoz – genetikailag nagyon hasonlóak – így a dire wolf jellemzőit hordozó DNS-szekvenciákra céloztunk, majd a szürke farkas sejtekbe szerkesztettük őket… aztán klónoztuk ezeket a sejteket és létrehoztuk a dire wolfjainkat.”

Rawlence azonban megjegyezte, hogy a dire wolf és a szürke farkas 2,5 és 6 millió év között vált el egymástól. „Teljesen más nemzetséghez tartozik, mint a szürke farkas” – mondta. A Colossal összehasonlította a dire wolf és a szürke farkas genómját, és körülbelül 19 ezer gén közül 20 változást azonosítottak 14 génben, amelyek lehetővé tették számukra a dire wolf létrehozását. Az átszerkesztett embriókat házi kutyák surrogát anyákba ültették. A Time cikkében olvasható, hogy mindhárom farkas tervezett császármetszéssel született, hogy minimalizálják a szövődmények kockázatát.

A Colossal, amelyet januárban 10 milliárd dollárra értékeltek, egy magán 2000 hektáros létesítményben tartja a farkasokat, egy észak-amerikai, nem nyilvános helyszínen. A kölykök bizonyosan sok ember elképzelése szerint néznek ki, mint a dire wolf, és a történet világszerte figyelmet keltett. De miért fontos ez a tudományos különbség? „Mert a kihalás örök” – mondta Rawlence. „Ha nincs kihalás, hogyan fogunk tanulni a hibáinkból? Az üzenet most az, hogy elmehetünk és tönkretehetjük a környezetet, és az állatok kihalhatnak, de vissza tudjuk hozni őket?” Az állatgondozók jobban remélnek a várandós szülők számára, akik tavaly egy kölyköt veszítettek el. A hódok körülbelül 400 évvel ezelőtt tűntek el Nagy-Britanniából, miután a kihalásukig vadászták őket. Az Amur leopárd párt fokozatosan egymáshoz szoktatták. Ahogy sokan a hosszú hétvégére a vidékre indulnak, itt van néhány ajánlás, hogy hová érdemes menni. A pamutfarkú tamarinok a világ egyik legritkább főemlősei közé tartoznak, mindössze 2000 példány él a vadonban.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g9ejy3gdvo

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük