Publikációs lista - Heltai Gyöngyi

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK

 

2013: A „nevelő szórakoztatás” válsága 1954-ben, Korall, 51. 14. évf. 131-161.

2013: "A báb nem kér enni". [Recenzió: Balogh Géza: A bábjáték Magyarországon. A Mesebarlangtól a Budapest Bábszínházig], in: Sic Itur ad Astra, 27. (2013) 63. sz. 223-226.

2013: „Presztízs, politika, nemzeti jelleg. A tánc, mint előadás-alkotóelem értékelései a pesti operett játszásban”. In: Kultúra – érték – változás a táncművészetben, a táncpedagógiában és a tánckutatásban, Magyar Táncművészeti Főiskola, Budapest, 74-86.

2012: Az operett metamorfózisai (1945–1956). A „kapitalista giccs”-től a „haladó mimusjáték”-ig. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 266 p.

2011 „A két háború közti pesti operett stiláris és ideológiai dilemmái: a Király Színház példája (1920-1936)” 1. rész, In: Tánctudományi Közlemények, 3: 1, Budapest, 33-68.

2011 „A két háború közti pesti operett stiláris és ideológiai dilemmái: a Király Színház példája (1920-1936)” 2..rész, In: Tánctudományi Közlemények, 3: 2, Budapest, 33-73.

2011 „Orfeum az operettben. A pesti zenés színházi szórakoztatás helyszíneinek fikcionalizálása”, In: Cieger András (szerk.) Terek, tervek, történetek: Az identitás térbeli keretei 2. Budapest: Atelier169-190.

2011 Usages de l’opérette pendant la période socialiste en Hongrie. (1949 – 1968), Collection Atelier Könyvtár, Budapest, 378 p.

2010 „„…ott tanult meg a pesti ember magyarul nevetni és magyarul sírni.””, In: 19. századi nemzetépítő diskurzusok. (szerk: Albert-Czoch-Erdősi) Kalonda-Atelier, Budapest, 31-56.

2009 „Népszínház a nemzetépítésben.” A szakmai diskurzus kialakulása” (1861-1881), Korall, 10. November, 57-90.

2008 „Az operett eredetmítoszai és a politika (1949-1956)”, Atelier-iskola, Granasztói György tiszteletére, Atelier, Budapest, 343-371.

2008 „Bulvárszereposztás. Női szerep- és identitásmodellek a két világháború közötti operettben és színházi sajtóban, 1920-1938”, SIC ITUR AD ASTRA, 58, 233-269

2006 „Kulturális szigetek, pluralizmus, kreolizáció?” Kultúrák között. Hommage à Boglár Lajos,Nyitott Könyvműhely Kiadó, Budapest, 389-413.

2005 „Kulturális szigetek, pluralizmus, kreolizáció? A szocialista realista operett interkulturális modellje,” Világosság,7-8, 81-119.

2005 „Operett-barátság. Az interetnikus reprezentáció elvei és gyakorlata a szocialista operettben,” Regio, 1. 71-97.

2004 „Rímelések. Adalékok a Csehov-életmű értelmezéséhez,” Világosság, 8-9. 75-85.

2004 „Operett-diplomácia. A Csárdáskirálynő a Szovjetunióban 1955-1956 fordulóján”, AETAS, 3/4. 87-118.

2004 „Fedák Sári, mint ’emlékezeti hely’. A bulvárszínházi kulturális örökség átértékelése”, Korall, 17. Szeptember, 167-192.

2004 „A ’hagyományos komikus’ játékmód  társadalomtudományi kontextusa,” Palócföld 1-2. szám, 85-98.

2003 „A ’vendégjáték rítus’ kockázatai. A csárdáskirálynő Romániában 1958-ban”, Korall, 13. Szeptember, 125-144.

2003 „Latyi a Nemzeti előtt. A Latabár Kálmán-féle ’öncélú’ játékmód színháztörténeti, nézői és politikai értékelése,” Napút, Március, 51-70.

2003 “Színház és interkulturalitás,” Tabula, 6. (1), 93-116.

2002 „Le réalisme socialiste et la propagande socialiste comme sujets possibles pour les études culturelles,” A nemzet antropológiája. Hofer Tamás köszöntése, Új Mandátum Kiadó, 60-65.

2002 „Egy anekdota margójára. ’…hát tudod, ez a mi Csárdáskirálynőnk,’” Napút, 2., Masszi Kiadó, 7-35.

2002 „A Fáklyaláng Erdélyben”, Magyar Szemle, 11-12. 123-144.

2002 „Néprajzi filmek két megközelítésben”, Tabula, 5/1, 147-163.

2000 „Totò és Latyi komikuma: színház antropológiai modell”, Tabula, 3/1, 89-114.

1999 „ A kulturális és a fogyasztási jelleg arányának változása a magyar színházban és a nézői attitűdben a 90-es évek fordulóján „Színház, kocsma, légitársaság. Tanulmányok a kultúra antropológiája köréből, Magyar Tudományos Akadémia, Politikai Tudományok Intézete, Etnoregionális Kutatóközpont, Munkafüzetek 62,Budapest, 4-15.

1999 Kovács Katalinnal, Dokumentum film antropológia, Magyar Tudományos Akadémia, Politikai Tudományok Intézete, Etnoregionális Kutatóközpont, Dokumentum-füzetek 11, Budapest, 38 p.

1998 „Tendenciák a kortárs vizuális antropológiai gondolkodásban”, Tabula, 1 (1-2), 106-129.

1998 „Színházi álomfejtés”, Színházi fuga. Anatolij Vasziljev elméleti írásai, próbajegyzetei és értekezések a művészetéről, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest, 255-258.

1997 Szocialista sematizmus, Magyar Tudományos Akadémia, Politikai Tudományok Intézete, Etnoregionális Kutatóközpont, Munkafüzetek 34, Budapest, 124 p.

1997 A szokások és a test az európai etnológia perspektívájában, Magyar Tudományos Akadémia, Politikai Tudományok Intézete, Etnoregionális Kutatóközpont, Dokumentum-füzetek 6, Budapest, 64 p.

1997 Etnográfiai filmfesztivál. Párizs 1995, Magyar Tudományos Akadémia, Politikai Tudományok Intézete, Etnoregionális Kutatóközpont, Dokumentum-füzetek 2, Budapest, 60 p.

1996 „Kultúra és fogyasztás összefüggései”, Annales Universitatis Litterarum et Artium Miscolciensis, Miskolc,  63-70.

1995 „A gádzsókérdés romaszemmel”, Köznevelés, nr. 51, 18.

1994 ”Színház és antropológia”, Polisz, 13, 54-62.

1993 „Pa sporet af en teori”, Synsvinkler. Tidsskriftet Antropologi, nr. 27, 165-171.

1993 „Virágzó válság. Párizsi  etnográfiai filmfesztivál 1993”,  Magyar  Hírlap, 29, Május,  12.

1991 „Mindennapi gyilkosságok”, Hitel, 4, 57-58.

1990 „Szörnykomédiák évadja” Hitel, 18, 50-51.

1989 „A nép balra el”, Színház, 10, 18-20.

1988 „A Cinecitta lovagja”,  Cél-Ok, 11, 21-22.

1988 „Angyali agresszió - Pasolini életmű-bemutató”, Cél-Ok, 11, 20-21.

1987 „Rímelések. Csehov: Három nõvére a Katona József Színházban”, Világosság, 28, 719-726.

1987 „Interludes leading to Tartuffe, of the dangers of laughing”, Acta Letteraria Scientiarum Hungaricae, 28, 119-127.

1987 „Három Molière és három Napkirály. Bulgakov Álszentek összeesküvése című darabja a magyar színpadon és színikritikában”, Kultúra és Közösség, 1, 81-96.

1987 „Rendezői törekvések az 1986-os Országos Színházi Találkozón”, Kultúra és Közösség, 1, 97-105.

1985 „Közjátékoktól a Tartuffeig, avagy a nevetésben rejlő veszélyek”, Filológiai Közlöny, 4, 194-203.

1984 „Bulgakov Boldogság és Iván Vasziljevics című drámáinak elemzése”, Színháztudományi Szemle, 5, 153-205.

1984 „Az évad két jelentős kaposvári előadása : A Mester és Margarita és a Filmcsillag”,  Kultúra és Közösség, 6, 36-45.

1984 „A Revizor interpretációs lehetőségei”, Studia Russica, VII. 235-251.

1984 „Puskin utolsó évei - utolsó napjai tükrében. Bulgakov: Puskin utolsó napjai című drámájának elemzése”, Studia Russica, VII, 307-335.

1981 „A krakkói Teatr Stary Nasztaszja Filippovna című előadásának elemzése”, Studia Russica, IV, 79-91.

 

Könyvszerkesztés: 2008 (Sonkoly Gáborral) Towards a European Master. European territories (civilization, nation, region, city): identity and development, Atelier, Budapest 344. p.

 

Fordítások:

1995, Hastrup, Kirsten „Kivül az antropológián. Az antropológus, mint a színielőadás tárgya”,

Possible Possible (részletek), Színház,  XX-VIII.  2.

1994, Kantor, Tadeusz Halálszínház - Írások a művészetről és a színházról (részletek. Király Ninával közösen) „Napló 47 avagy Infernó”, p. 32-36, 1948...1949...1950, „Éjszakai napló avagy Metamorfózis”, p. 37-40,  „Az Ulysses visszatérése és a Balladyna – Naplójegyzetek” pp. 128-138, „Halálszínház” p. 159-166 , „Véletlen” p. 199, „A cím története” p. 199, „Cselekmény” p. 200, „A halál szférája” p. 201, „Börtön” p. 202, „A ’talált alak’” p. 204, „Tükrözés” p. 204-207, „Én”, p. 208, „Én - sok alakban” p. 209-210, „A szerző és színpadi alakja” p. 211, „Klisé”,  p. 212,  „A teljes igazság”,  p. 213-214, „Az eget kell ízlelni ahhoz, hogy megmutathassuk a földet”,  p. 215, „Én jobban hiszek a művészetben mint az életben,” p. 229-231, Prospero Könyvek, Budapest - Szeged

1991, Lotman, Ju. M. „A kártya és a kártyajáték a XIX. század elejének orosz irodalmában”, Kultúra és közösség, 1.  67-96.

1989, Bogatirjov, P. „Rokon szemiotikai rendszerek”, Kultúra és közösség, 6. 41-59.

1989, Propp, V. „A mese, mint műegész,” Kultúra és közösség, 6. 23-31.

1988, Lotman, Ju. M. „Megjegyzések a művészi térről (Dante és Bulgakov),” Kultúra és közösség, 1.  62-79.