
Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, értékesebb a aranynál
A közelmúltban különleges esemény zajlott le az Egyesült Királyságban, hiszen megérkeztek az első holdi kőzetminták, amelyeket közel ötven év elteltével hoztak vissza a világűrből. Ezek a kis szemcsék, melyek Kínától érkeztek kölcsön, most egy szigorúan őrzött létesítményben, Milton Keynesben találhatók. A minták megérkezését követően a brit tudósok izgatottan várják, hogy felfedezéseket tegyenek velük kapcsolatban. Prof. Mahesh Anand, az egyetlen brit tudós, aki hozzáférést kapott ehhez a rendkívül ritka anyaghoz, úgy nyilatkozott, hogy ez a lehetőség „értékesebb, mint az aranypor”.
A holdi por elemzése lehetőséget ad arra, hogy választ találjanak a Hold keletkezésével és a Föld korai éveivel kapcsolatos alapvető kérdésekre. A kutatók reményei szerint a mintákban található anyagok bizonyítékot szolgáltathatnak arra a tudományos elméletre, amely szerint a Hold a Földdel egy Mars méretű bolygó ütközéséből származik, amely körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt történt. Kína a Chang’e 5 űrmisszió keretében gyűjtötte össze ezeket a kőzetmintákat 2020-ban, amikor a leszállás során a Mons Rümker nevű vulkáni területet célozták meg. A robotkar segítségével 2 kg anyagot gyűjtöttek össze, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, ahol a belső Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdi mintavétel a szovjet misszió után, amely 1976-ban zajlott, ezzel Kínát a világűr új versenyében vezető szerephez juttatta.
Most, a nemzetközi űrkutatók közötti hosszú távú együttműködés hagyományait követve, Kína először engedélyezte, hogy hét nemzetközi kutató hozzáférjen a mintákhoz, lehetővé téve új felfedezések tételét. Prof. Anand a múlt héten egy fényűző ceremónián vette át a mintákat Pekingben, ahol találkozott kollégáival Oroszországból, Japánból, Pakisztánból és Európából. Nagy megtiszteltetésnek nevezte az eseményt, és hangsúlyozta, hogy Kína messze előttünk jár az űrprogramokba történő befektetések terén.
A brit tudós a lehető legbiztonságosabb helyen, a kézipoggyászában hozta vissza az értékes rakományt. A Milton Keynes-i Open University laboratóriumában a belépés előtt szigorú tisztasági intézkedéseket kellett betartani, beleértve a cipőink letisztítását és védőfelszerelés viselését. A kutatási területen a tisztaság elengedhetetlen a szennyeződés elkerülése érdekében, hiszen ha földi anyagok keverednek az űrből származó mintákkal, az véglegesen tönkreteheti az elemzéseket.
A labor egyik sarkában Prof. Anand kinyitott egy széfet, és előhúzott egy ziplock tasakot, amely három, ékszertartóhoz hasonlító dobozkát tartalmazott. Mindegyik dobozban egy átlátszó ampulla lapult, amelynek alján sötétszürke por volt. A holdi por látványa talán nem tűnik túl lenyűgözőnek, de a tudós szerint ennek a pici mennyiségnek hatalmas jelentősége van. „Itt a kicsi erőteljes. Higgyék el, ez elég ahhoz, hogy évekig foglalkoztasson minket” – mondta.
A laborban technikus Kay Knight lesz az első, aki ténylegesen dolgozik a mintákkal, amikor az ampullákat megnyitják. Habár már 36 éve foglalkozik kőzetek vágásával és őrlésével, ez az első alkalom, hogy holdi anyagon dolgozhat. „Nagyon izgatott vagyok” – mondta, miközben bemutatta, hogyan vág meteoriteket gyémántvágóval. Az ő feladata után a minták egy másik laborba kerülnek, ahol egy rendkívüli gépet használnak, amelynek segítségével a por részecskéit akár 1400 Celsius-fokra is fel tudják hevíteni. Ez segít majd a szén, nitrogén és nemesgázok kinyerésében.
A kutatók egy évet kaptak a kutatás befejezésére. Azonban a minták elemzése valószínűleg végleg tönkreteszi azokat. Kína azóta is előrelépett a Chang’e 5 misszió óta, hiszen 2024-ben a Chang’e 6 sikeresen hozott vissza mintákat a Hold túlsó oldaláról, amely egy rendkívül titokzatos terület, és lehet, hogy bizonyítékokat tartalmaz hosszú ideje inaktív vulkáni lávafolyásokról. Prof. Anand reméli, hogy ez a hosszú távú együttműködés kezdete Kína és a nemzetközi tudósok között, és bízik benne, hogy más országok is követik majd példájukat.
